Hónap: 2026 február

Közös nyelv az eHealth-ben: magyar vezetésű nemzetközi kutatás tesz rendet a digitális egészségügyben

A Value in Health 2026. januári számában megjelent nemzetközi tanulmány szerint a PICOTS-ComTeC egységes keretet adhat a pácienseknek szóló digitális egészségügyi megoldások leírására. A Digitális Egészség Speciális Érdeklődésű Csoportjának vezetője, Dr. Zrubka Zsombor, az Óbudai Egyetem EKIK főigazgatója számolt be a kutatási eredményről.

Hol a gond?

A digitális egészségügy látványosan fejlődik, hiszen egyre több egészségapplikáció, például okosóra, szenzor és telemedicinás szolgáltatás jelenik meg, amelyek hozzájárulnak a precízebb betegkövetéshez, támogatják a pontosabb diagnosztikát, és segítenek a krónikus betegségek mindennapi menedzselésében. A jelenlegi gyakorlatban azonban gyakran egy látszólag „apró” módszertani probléma akadályozza a valódi áttörést: nincsen közös nyelvezet a digitális egészségügyi beavatkozások terén.

Ez nem pusztán terminológiai kérdés. Ha két tanulmány „egészségappot” vizsgál, attól még lehet, hogy az egyik egy egyszerű tünetnapló, a másik pedig orvosi döntéstámogató algoritmussal működő eszköz. Azonban az egyik kórházi környezetbe, a másik otthoni használatra készült. Az egyiknél világos, mihez hasonlítják (komparátor), a másiknál nem. Ilyenkor a kutatási eredmények nehezen összevethetők, a metaelemzések bizonytalanabbak, és a klinikai vagy finanszírozási döntésekhez szükséges bizonyítékok nem lesznek egységesek. Ennek következménye lehet, hogy a hatékony megoldások lassabban jutnak el a betegekhez, a kevésbé hasznos technológiák pedig túl nagy figyelmet vagy forrást kapnak.

PICOTS-ComTeC: szabvány a pácienseknek szóló digitális megoldásokhoz

A kutatás középpontjában a PICOTS-ComTeC keretrendszer áll, amelyet 2024-ben dolgoztak ki, kifejezetten a pácienseknek szóló digitális egészségügyi beavatkozások (például mobilalkalmazások és viselhető eszközök) egyértelmű, strukturált definíciójára. A név kilenc dimenziót takar:

• Population – kiknek szól (populáció)
• Intervention – mi a beavatkozás
• Comparator – mihez hasonlítjuk (összehasonlítás)
• Outcomes – milyen eredményt mérünk (kimenetek)
• Timing – milyen időtávon
• Setting – milyen ellátási/használati környezetben
• Communication – milyen kommunikációs csatornákon és módon
• Technology – milyen technológiai megoldással
• Context – milyen kontextusban (például szabályozási, szervezeti, betegút)
  
  

A cél az, ha egy fejlesztő, kutató vagy döntéshozó ugyanazon kilenc kérdésre válaszol, akkor a digitális beavatkozás összehasonlíthatóan leírható, és a bizonyítékok jobban illeszthetők a klinikai és finanszírozási döntésekhez.

16 nemzetközi keretrendszerrel vetették össze

Az ISPOR Digitális Egészség Speciális Érdeklődésű Csoportjának nemzetközi csapata a PICOTS-ComTeC-et 16, már létező és elterjedt keretrendszerrel hasonlította össze, köztük a WHO CDISAH osztályozásával, a brit NICE, a német DiGA, a belga RIZIV és más országok egészségtechnológiai értékelési irányelveivel. A kutatók azt vizsgálták, mekkora az átfedés, milyen hozzáadott értéket ad a PICOTS-ComTeC, és hogyan használhatók együtt ezek a rendszerek.

A kulcseredmények szerint:

• A PICOTS-ComTeC tartományainak 81%-a átlagosan megfelelt a vizsgált keretrendszereknek (44–100% közötti tartományban).
  
  
• Öt keretrendszer mind a 9 tartományt tartalmazta (WHO CDISAH, RIZIV, DiGA, NICE, CONSORT-EHEALTH), de egyik sem fedte le az összes, PICOTS-ComTeC-ben szereplő 32 alkategóriát.
  
  
• A PICOTS-ComTeC volt az egyetlen, amely a pácienseknek szóló digitális beavatkozások definícióját teljes, szisztematikus módon adta meg, ugyanakkor a meglévő rendszerek (például a WHO osztályozása) hasznos támpontokat adhatnak a PICOTS-ComTeC kitöltéséhez.
  
  

Kézzelfogható haszon: betegeknek és döntéshozóknak

“A tanulmány üzenete egyszerű, mégis nagy hatású: közös definíció nélkül nincs megbízható összehasonlítás, és összehasonlítás nélkül nehezebb eldönteni, mely digitális megoldások javítják valóban a betegkimeneteleket. A PICOTS-ComTeC a kutatás, a jelentéstétel és az értékelés közös nyelvezetét adhatja, ami gyorsíthatja a hatékony technológiák elterjedését, miközben segít egységesen kezelni a betegbiztonsági és adatvédelmi kockázatokat” – magyarázza Dr. Zrubka Zsombor, az ÓE EKIK főigazgatója.

Nemzetközi hatású módszertani kutatások az EKIK-ben

A keretrendszert a publikálását követően az EQUATOR Network is támogatta, amely világszerte az egészségügyi kutatások átlátható, pontos jelentéskészítését ösztönzi. A most megjelent publikáció azt is jelzi, hogy az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (EKIK) olyan kutatások zajlanak, amelyek nemzetközi szakmai fórumokon formálják a digitális egészségügy értékelésének módszertanát. A munkacsoportot Dr. Zrubka Zsombor, az ÓE EKIK főigazgatója vezette, hozzájárulva ahhoz, hogy a digitális egészségmegoldások klinikai és gazdasági értékelése világszerte következetesebb, összehasonlíthatóbb alapokra kerüljön.

„Egy koncepció igazolása” egy hallgatótól

Egy ötlet kevés. Számtalan jó ötlet sem vezet eredményre. A tudásunk és kapcsolati tőkénk, amelyet az Óbudai Egyetem oktatói, kutatói átadtak az évek során a szakmaiságunk részévé válik. A megszámlálhatatlan szakmai programok: üzemlátogatások, szakmai kiállítások, szimpóziumok, konferenciák, fórumok és rendezvények, széleslátókörű és gondolkodó mérnökké és szakemberré formálnak minket. Észrevétlenül szakmai és baráti kapcsolatok hálója vesz körül minket. Mindezt „egy életre szóló köpenyként viselhetjük.” A magunkénak tudhatjuk. Az Óbudai Egyetemen felvérteztek minket.

A napokban azon töprengtem, mennyire meghatározó és sorsformáló tud lenni, amikor találunk egy valós problémát és egy formálódó kis csapattal, időt és energiát nem kímélve kerestük a megoldást. Évek teltek el közben.

Feleszméltem: mindez már a múlt.… Nem egyedül, nem céltalan és nem hónapokat, éveket eltöltve valami mellett, valamivel, ami odáig juttathat minket, hogy már-már feladtuk.

Az Óbudai Egyetem hallgatójaként megadatott, hogy a „Proof of Concept” kurzus során az egyetemen megszerzett szakmai ismereteket, hatékony és célirányos mentoráció keretein belül tudjuk megvalósítani. Valami különleges folyamat részeseivé vállhatunk, a hétköznapok útvesztőiben, mint valami láthatatlan iránytűt kapunk, amely megmutatja a helyes irányt.
Nem, nem az utat, azt hagyják, hogy mi magunk járjuk be, tapasztaljunk, épüljünk és fejlődjünk. Mindezt oly módon teszik, hogy nem beszámoltatnak, nem számonkérés van a kurzus során, hanem beszélgetve, motiválva, inspirálnak minket:

„Hogyan lehet a megszerzett szakmai ismereteket, hatékonyan sikeres startupként működtetni.”

Köszönetem fejezem ki, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központnak és az Innovációs Irodának, mint az egyetem végzős hallgatója, hogy részese lehetek ennek az inspiráló szakmai közösségnek!

Nagyon szépen köszönöm Dr. habil Zrubka Zsombornak és Bacsa Lászlónak a szakmai projektjeink célirányos és hatékony mentorálását.

Dr. habil. Daruka Norbert szakfelelősnek a szakmai munkáját és támogatását tisztelettel köszönöm!

Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) januári szakmai műhelyén dr. habil Zrubka Zsombor, az EKIK főigazgatója azt járta körül, miért érdemes külön figyelmet szentelni a szisztematikus irodalomáttekintéseknek (systematic review). A központi üzenet egyszerű: a kutatás akkor válik igazán értékessé, ha eredményei átlátható, ellenőrizhető és újra felhasználható formában kerülnek be a szakmai diskurzusba.

A szisztematikus irodalomáttekintés önálló tudományos kutatás és a tudományos kommunikáció fontos eszköze

Felgyorsult világunkban egyre nehezebb a tudomány fejlődésével lépést tartani. Melyek egy tudományterületen folyó fő kutatási irányok, egymáshoz hasonló kutatások milyen eredményre jutottak? A szisztematikus irodalomáttekintés lényege, hogy a fenti kérdések megválaszolása során dokumentálja a módszereket, megismételhetővé és ellenőrizhetővé teszi a következtetéseket, és lehetőséget ad arra, hogy más kutatók építeni tudjanak rá. A szisztematikus irodalmi áttekintések az intézmény láthatóságát, szakmai reputációját és együttműködési lehetőségeit is elősegíthetik. A jól kommunikált tudás gyorsabban talál utat a nemzetközi tudományos közösséghez.

Miért ennyire fontosak a szisztematikus irodalomáttekintések?

A műhely egyik hangsúlyos megállapítása, hogy kutatási területtől függően az áttekintő cikkek átlagos idézettsége 1,3–6,7-szerese lehet az eredeti kutatási közleményekének. Ennek oka, hogy a review-k „térképet” adnak egy témáról: összegzik a bizonyítékokat, feltárják az ellentmondásokat, és kijelölik, hol vannak a legfontosabb kutatási hiányok. Egyszerre segítik a kutatókat és a döntéshozókat: gyorsabban láthatóvá válik, mit tudunk biztosan és mit nem.

Mitől szisztematikus egy irodalomáttekintés?

A systematic review a reprodukálhatóságra épül. Tartalmazza a kutatási kérdést, a dokumentált keresési stratégiát, azaz azt, hogy mely adatbázisokban, milyen platformon, mikor, milyen keresőkifejezésekkel történt a keresés. Továbbá a beválasztási és kizárási kritériumokat, valamint a kiválasztás (screening) módszerét. Lényegi elem a bevont tanulmányok minőségének és torzításkockázatának (risk of bias) kritikus értékelése, illetve a szintézis leírása, hogy a következtetések és a folyamat lépései mások számára is visszakövethetők legyenek.

Metaanalízis: amikor a szintézis számszerűsít

A műhely kitért a metaanalízis fogalmára is: ez a szisztematikus review-hoz kapcsolódó statisztikai elemzés, amely több tanulmány eredményét egyesíti. A cél, hogy számszerű, összevethető következtetés szülessen a módszertani döntések tudatos mérlegelésével és transzparens leírásával.

Tervezéstől a publikálásig

A szisztematikus review tipikus menete három nagy szakaszban írható le: tervezés (kérdés, források, hatás, riportálás, adatgyűjtés, elemzés), protokoll (vázlat, pilot, véglegesítés, regisztráció, publikálás), majd megvalósítás (szervezés, kivitelezés, eredmények közlése). A protokoll szerepe különösen fontos: előre rögzíti a szabályokat, így csökkenti a későbbi torzítás esélyét.

Források: fehér és szürke irodalom

A műhely áttekintette a leggyakoribb forrásokat is. „White literature” oldalon jellemzően olyan adatbázisok szerepelnek, mint a PubMed, Scopus, Clarivate Web of Science, EconLit, Cochrane Library, IEEE Xplore, illetve több gyűjtőplatform (például EBSCO, JSTOR, ACM Digital Library). A „grey literature” esetében gyakori belépési pont a Google Scholar. A keresés hatékonyságát minden esetben a jól megfogalmazott, strukturált kutatási kérdés és az egyértelmű beválasztási–kizárási szempontok adják (dokumentumtípus, kutatástípus, nyelv, időablak).

Miért fókuszál erre az EKIK?

Mert a tudományos kommunikáció minősége közvetlenül befolyásolja a kutatási eredmények hasznosulását, idézettségét és nemzetközi láthatóságát. A szisztematikus áttekintések pedig nemcsak összefoglalják a tudást, hanem rendet is tesznek a gyorsan bővülő szakirodalomban. Ez pedig az EKIK számára stratégiai kérdés, ugyanis erősíti a publikációs kultúrát, támogatja a minőségi kutatást, és hozzájárul ahhoz, hogy az Óbudai Egyetem eredményei szélesebb szakmai közönséghez jussanak el.

Lányok a laborban: középiskolások látogattak az Óbudai Egyetem EKIK–BARK kutatóközpontjába

2026. január 22-én az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (EKIK) működő Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) különleges vendégeket fogadott: a NaTE  (Nők a Tudományban Egyesület) programja keretében pályaválasztás előtt álló, középiskolás lányok érkeztek laborlátogatásra. A szakmai nap célja az volt, hogy a résztvevők testközelből lássák, mit jelent ma a műszaki pálya, és hogy a „mérnöki világ” sokkal több, mint programozás.

Az Óbudai Egyetem kiemelten kezeli a Nők a tudományban Egyesület kezdeményezéseit. Az intézmény számára stratégiai kérdés, hogy minél több nő találja meg a helyét a műszaki és technológiai területeken, és ehhez inspiráló példákat, támogató közösséget és valódi élményeket kapjon már a pályaválasztás előtt. Az EKIK részéről az esemény szervezője Zsoldos Panna volt, aki a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ kutatás-fejlesztési munkatársa, valamint az Óbudai Egyetem Robottechnikai Szakkollégiumának igazgatója, továbbá az IEEE Hungary Section Women in Engineering Affinity Group  (IEEE WIE Hungary) titkára.

A műszaki pálya sokszínű: több út, több szerep, több lehetőség

A látogatás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a technológiai szektor nem egyetlen szakmáról szól. A mai műszaki területek a kreativitást, az emberközpontú gondolkodást és az együttműködést ugyanúgy igénylik, mint a matematikai vagy informatikai alapokat. A program során szó esett arról is, hogy a műszaki pályán belül milyen sok irány nyílik meg a fiatalok előtt, például kiberbiztonság, UI/UX design, játékfejlesztés, mesterséges intelligencia, egészségügyi informatika, oktatástechnológia, robotika, adattudomány, digitális művészet, vagy akár felhőszolgáltatások fejlesztése.

Példaképek és személyes karrier utak

A programban részt vevő, még továbbtanulás előtt álló 13 középiskolai lány számára különösen sokat jelent, ha nemcsak technológiát látnak, hanem emberi történeteket is hallanak: hogyan indul el valaki ezen az úton, mit tanul közben, és hogyan találja meg a saját helyét a tudományban és a mérnöki világban.

A példakép szekciót Pamuki-Puskás Melánia (kutató, Óbudai Egyetem – EKIK, Élettani Szabályozások Kutatóközpont; IEEE WIE Hungary elnöke) és Gergics Borbála (kutató Óbudai Egyetem – EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont és IEEE WIE Hungary tag) vezette. A beszélgetés során a résztvevők nemcsak pályaképekkel, hanem olyan készségekkel is találkoztak, amelyek a sikeres műszaki karrierhez kellenek. Például kíváncsiság, kitartás, csapatmunka és az a bátorság, hogy kérdezni szabad.

Robotika közelről: ipari és orvosi megoldások a BARK-ban

A BARK kutatóközpontban a lányok ipari és orvosi robotikai bemutatón vehettek részt. A sebészrobotos demonstrációt Takács Kristóf tudományos segédmunkatárs, a humanoid robot-demonstrációt pedig Piricz Tamás intézeti mérnök és Makány András MSc-hallgató mutatta be. A látogatók így nemcsak elméleti leírásokon keresztül, hanem a gyakorlatban  is megtapasztalhatták, hogyan születnek a laborban olyan megoldások, amelyek a mindennapokban is hasznosulhatnak a gyártástól például az egészségügyi alkalmazásokig.

NaTE: több mint 10 éve a lányokért

A NaTE (Nők a Tudományban Egyesület) 2008-ban indult el mindössze 10 kutatónővel, és mára Magyarország egyik meghatározó szervezetévé vált a lányok és nők tudományos–technológiai pályájának támogatásában. Küldetésük egy olyan világ, ahol az elismerés nem nemhez kötött, és ahol a fiatalok saját élmények, találkozások és valódi példák alapján hozhatják meg a pályaválasztási döntésüket.

A mostani laborlátogatás egy tágabb szemlélet része. A NaTE Nagyköveti Hálózata egy 3–4 hónapos program, középiskolás lányok számára, akik a STEM területeken szeretnének továbbtanulni, és szeretnék ezt a lehetőséget másokhoz is eljuttatni. A résztvevők STEM példaképek karrierútját ismerhetik meg, fejlődhetnek a kommunikációban és vitakészségben, miközben az informatikai képességeik is erősödnek. A 2025–2026-os időszak programjai a STREAM IT projekt keretében valósulnak meg, amely a STEM oktatásban, kutatásban és innovációban meglévő nemi egyenlőtlenségek csökkentését célozza, és a befogadó, sokszínű pályaorientációt támogatja.

Emellett a NaTE egy másik kezdeményezése, a SMARTIZ (https://nokatud.hu/smartiz/) a 10. osztályos lányok egy éven át tartó matematikai és informatikai készségfejlesztésére fókuszál a Morgan Stanley csapatával együttműködésben, amely programra legközelebb 2026 őszétől nyílik lehetőség jelentkezni.

Találkozás, ami irányt adhat

A január 22-i látogatás megerősítette: a pályaorientációban óriási ereje van annak, amikor a fiatalok valós környezetben, valós emberekkel, valós kérdésekről beszélgethetnek. “Az Óbudai Egyetem EKIK-ben működő BARK kutatóközpontja és a NaTE közös programja nemcsak a műszaki területek sokszínűségét mutatta meg, hanem azt is, hogy a jövő technológiáit sokféle tehetség és sokféle nézőpont építi és ebben a lányok szerepe ugyanolyan természetes és fontos” – fogalmazta meg Kara Fruzsina, a NaTE Nagyköveti program koordinátora.