Hónap: 2026 március

Nők megerősítése és összekapcsolása a mérnöki és technológiai területeken Magyarországon – ez a hitvallása az IEEE Women in Engineering (WIE) hazai tagozatának. Az elnökséggel beszélgettünk a kezdetekről, a szakmai sikerekről és a 2026-os ambiciózus terveikről.

Ki(k) volt(ak) az első „motorok”, és hogyan állt össze a csapat?

A magyarországi WIE Affinity Group története 2024-ben kezdődött, amikor Pamuki-Puskás Melánia (elnök) megalapította a szervezetet. Hamarosan bővült a csapat: 2025-ben Kisbenedek Lilla (alelnök) és Dömény Martin Ferenc (pénzügyi felelős) csatlakozott. Munkájuk a rákkutatáshoz kapcsolódik, daganatmodellezéssel, zajmodellezéssel, mesterséges intelligenciával és genetikus algoritmussal foglalkoznak, mind a hárman az Egyetemi kutató és Innovációs Központ (EKIK), Élettani Szabályozások Kutatóközpontján belüli Számítógépes Terápiaoptimalizálás Kutatócsoport munkatársai. Martin jelenléte fontos üzenet, hiszen a globális WIE-ben is természetes, hogy férfiak is részt vesznek a vezetőségben. 2026-tól pedig Zsoldos Panna titkárként erősíti a csapatot, aki szintén az EKIK, Bejczy Antal iRobottechnikai Központjának kutatás-fejlesztési munkatársa. Mindannyian az Óbudai Egyetem doktoranduszai, ami stabil szakmai bázist ad a közös munkához.

Mi volt a legnagyobb tévhit, amivel találkoztatok az indulás óta?

A leggyakoribb félreértés, hogy a WIE egy „zárt női klub”. Sokan azt hiszik, hogy csak nők vehetnek részt a programjainkon és csak nők csatlakozhatnak. Ez nem teljesen igaz: a célunk a nők láthatóságának növelése, de ehhez szükség van a teljes mérnöki közösség támogatására. Vannak olyan rendezvényeink is, amelyek mindenki előtt nyitva állnak, aki tenni szeretne a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területek sokszínűségéért és természetesen vannak olyan rendezvényeink, melyek kifejezetten női csoportokat céloznak meg.

Hogyan kapcsolódik a WIE az Óbudai Egyetemhez?

Bár a WIE Hungary Section vezetősége jelenleg az Óbudai Egyetem doktoranduszaira (a PhysCon kutatócsoport tagjaira) épül, a szervezet távolról sem egyetlen intézményhez kötődik. Mint az IEEE globális régiójának magyarországi megvalósítása, a WIE szerte az országból várja és fogadja a tagokat. Vannak tagjaink más egyetemekről is. Emellett az egyetem jelenleg a bázis szerepét tölti be. Itt van a központunk, az infrastruktúránk, és itt végezzük a mindennapi kutatói-oktatói munkánkat is. Ez a stabilitás adja meg azt a biztos hátteret, amellyel az országos szintű programjainkat, mint például a gyárlátogatásokat vagy a konferenciákat koordinálni tudjuk. A WIE tehát egy olyan országos platform, amely az Óbudai Egyetem szakmai erejére támaszkodik, de nyitott kapukkal vár minden magyarországi mérnököt, kutatót és hallgatót, intézménytől függetlenül. Ha nemzetközi szinten vizsgáljuk a szervezetet, akkor azIEEE szervezeti felépítésében mi a Region 8 (Európa, Közel-Kelet és Afrika) részét képezzük. Ez az egyik legszínesebb és legaktívabb régió a világon, amely több mint 40 országot fog össze.

Mit jelent mindez a tagjaitok számára?

A Region 8-en keresztül a hazai kutatók és hallgatók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek külföldi mentorokkal, szakemberekkel és hasonló érdeklődésű kutatócsoportokkal. A régió számos pályázatot és utazási támogatást kínál konferenciákra, kifejezetten a női kutatók (WIE) és a fiatal mérnökök számára. Ez a nemzetközi háttér biztosítja, hogy a WIE Hungary Section tagjai ne csak helyi szinten, hanem a globális tudományos téren is láthatóvá váljanak.

Milyen problémákra ad választ a kezdeményezés?

A láthatóságra, az utánpótlásra és az ösztönzésre fókuszálunk. Be akarjuk bizonyítani, hogy a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) szakmák igenis lehetnek „női” szakmák is. Értéket szeretnénk adni mindenkinek: a középiskolásoktól kezdve az egyetemistákon és doktoranduszokon át egészen a kutatókig és ipari szakemberekig.

Mik voltak az eddigi legfontosabb mérföldkövek és sikerek a szervezet életében?

Rövid idő alatt több nagy projektet is sikerre vittünk. Kiemelkedik a „Build the Future – Girls in STEM” pályaorientációs napunk, ahol 41 középiskolás lány látogathatott el 5 városból az Óbudai Egyetem és a BME különleges laborjaiba. Szintén büszkék vagyunk a SISY 2025 (IEEE 23rd International Symposium on Intelligent Systems and Informatics) nemzetközi konferenciára, ahol saját szakmai szekciót vezettünk 11 előadással. Emellett Szegeden a „Girls in ICT Day” keretében 35 fiatalnak tartottunk pályaorientációs előadást.

Hogyan tudtok együttműködni a vállalati szférával?

A vállalati szférával való együttműködésünk alapja a kölcsönös értékteremtés. A cégek számára ez nem csupán egy nemes ügy támogatása, hanem befektetés a jövőbe: a szponzoráció révén, legyen szó anyagi támogatásról, eszközökről vagy egy közös gyárlátogatásról, a vállalatok közvetlenül a jövő tehetségei előtt mutatkozhatnak be, mint modern és befogadó munkahelyek. A gyerekek imádják a felajánlott ajándékcsomagokat, a gyárlátogatások pedig a legközvetlenebb utat jelentik az ipar és az oktatás között.

Ki a három legfontosabb célcsoportotok az egyetem falain kívül?

Három szinten szólítjuk meg a közösséget. Az első csoport a pályaválasztás előtt álló általános és középiskolások, akiket szeretnénk bevonzani a mérnöki világba. A második csoport az egyetemisták, akiknek mentorálást és szakmai közösséget biztosítunk. A harmadik célcsoportunk pedig a kutatók és mérnökök, akiknek publikációs lehetőséget és nemzetközi hálózati tőkét adunk.

Mit szeretnétek, mit tegyen a célcsoport, miután hall rólatok?

Azt szeretnénk, ha a programjaink híre eljutna az iskolákba, és a diákok szívesen látogatnának el hozzánk. Hosszú távú célunk, hogy a tudományos konferenciákon szervezett WIE szekciók hagyománnyá váljanak. Szeretnénk, ha cégek pedig partnerként tekintenének ránk, segítve a tudásmegosztást.

Hol éritek el őket a leghatékonyabban?

A szakmai közönséget és a partnereket elsősorban a LinkedIn felületén érjük el, míg a fiatalabb generációval és az egyetemistákkal az Instagramon tartjuk a kapcsolatot. Emellett az egyetemi csatornák is kulcsfontosságúak a napi szintű kommunikációban, továbbá van egy weboldalunk is a legfrissebb hírekkel információkkal.

Mik a konkrét terveitek 2026-ra?

A 2026-os évünk a szakmai támogatásról és a mentorálásról fog szólni, amelyben kulcsszerepet kap az egyetemi közösségekkel való szinergia. Ebben meghatározó mérföldkő, hogy a vezetőséghez titkárként csatlakozott Zsoldos Panna, aki egyben az Óbudai Egyetem Robottechnikai Szakkollégiumának igazgatója is. Ez a személyi összefonódás megnyitotta az utat a WIE és a Szakkollégium közötti szoros, hivatalos kollaborációk előtt.

Főbb programterveink között szerepelnek például a szakmai vitaestek, ezen belül pedig robotika és MI témában a Szakkollégiummal közösen szervezünk interaktív beszélgetéseket. Továbbá szervezünk gyakorlati workshopokat is, amelynek keretében nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is segítünk. De tervezünk közös robot-összeépítő alkalmakat is, valamint olyan hiánypótló képzéseket is tartunk a hallgatóknak, mint a LaTeX (tudományos szövegszerkesztés) és a Canva magabiztos használata. Meg kell említenünk a Mentor Programunkat, ahol személyre szabott segítséget nyújtunk a hallgatóknak a TDK-hoz, szakdolgozathoz vagy diplomamunkához, a felépítéstől, a szakmai tartalom átbeszélésétől kezdve egészen a prezentációig.

Fontos arról is beszélnünk, hogy jelen vagyunk az iskolákban is. Ez azt jelenti, hogy a  Szakkollégium technikai hátterét és a WIE szemléletét kivisszük a fiatalabb generációhoz. 2026 márciusában például a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskolába látogatunk el, ahol a mesterséges intelligencia világát mutatjuk be élményalapú előadásokkal.

A WIE Hungary Section a szakkollégiumi együttműködésen keresztül teret ad a hallgatóknak arra, hogy egyszerre fejlesszék elméleti és gyakorlati tudásukat, miközben egy támogató közösségben építhetnek szakmai kapcsolatokat.

Elérhetőségek:

Weboldal: https://ieeehs.uni-obuda.hu/wie/hu/fooldal/

LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/ieee-hungary-section-women-in-engineering-affinity-group/?viewAsMember=trueInstagram: https://www.instagram.com/ieee_wie_hungary/

Hogyan lesz egy kutatási ötletből valódi, mérhető társadalmi és gazdasági érték az egészségügyben? Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) februári szakmai műhelye azt járta körül, milyen változások és tendenciák formálják ma az orvosi és egészségügyi kutatásokat, az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig, az etikától a tudománykommunikációig.

Orvosi kutatások: külön szabályrendszer, külön kockázatok

Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az AI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors terjedés új típusú hibákat és félrevezető eredményeket is hozhat.

Az előadás egyik kulcskérdése az volt: miért kerülnek visszahívásra AI-megoldások, ha a modellek sokszor jól teljesítenek? A válasz lényege, hogy a modellek „jól teljesíthetnek”, de önmagukban nem „okosak”, sérülékenyek, hiányosságaik miatt félrevezethetők, és a valós, új klinikai környezetben könnyebben hibás eredményeket produkálhatnak, mint a tesztadatokon. Külön figyelmeztető jel, hogy a társadalomban sokszor nincs megfelelő veszélyérzet az MI-eszközök használatával kapcsolatban. A felhasználók, és gyakran a betegek is, hajlamosak kevésbé megkérdőjelezni az AI-alapú eredményeket.

Lehetséges irányok a minőség javítására az olyan tanítási és optimalizálási megoldások, ahol a modellek finomhangolása történik az adott felhasználási helyen. Az előadás érintette továbbá az American Heart Association (AHA, Amerikai Szív Társaság) TRUE-AIM minőségbiztosítási kezdeményezését, amelynek célja növelni a transzparenciát, a reprodukálhatóságot, és a mesterséges intelligencia modellek megbízhatóságát és minőségét az orvoskutatásokban.

Kolossváry Márton hangsúlyozta, hogy Magyarországon bármilyen orvosi kutatáshoz engedély szükséges, azaz az etikai és jogi szabályozási megfelelés nem megkerülhető.

Érték, evidencia, döntés: mit ér egy egészségügyi innováció?

Prof. Dr. Péntek Márta, az MTA Doktora (EKIK Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont; egyetemi tanár; EDHT elnök) előadása a klinikai és gazdasági értékelés oldaláról közelített: honnan tudjuk, mi ér valamit – és mit érünk el vele?

A kiindulópont egyszerű, az új technológiának (többlet)értéket kell adnia (egészségnyereség: élettartam, életminőség), miközben a cél az, hogy a felhasznált forrásokból a lehető legtöbb érték jöjjön létre. Ezért az egészségügyben folyamatosan választásokra kényszerülünk: mit használjunk, mire költsünk?

Az előadás két, egymást kiegészítő területet emelt ki, a bizonyítékon alapuló orvoslást, valamint az egészséggazdaságtani értékelést, és az ezeket átfogó egészségügyi technológiai értékelést (HTA).

 Az MI megjelenésével felmerül a kérdés, alkalmazása hogyan befolyásolja a döntéshozatalt az egészségügyi technológiák terén? Az orvostudományi bizonyítékok egyik alapforrása a szakirodalom szisztematikus, megismételhető elemzése. Ez azonban idő- és munkaigényes folyamat, felmerül az MI alkalmazása (pl. releváns publikációs lekeresése, kiválogatása, adatkinyerés a közleményekből). A kutatások azt igazolták, hogy a részfeladatokban ma már segítség ugyan az MI, de egyelőre nem alkalmas arra, hogy önmagában a döntéshozatalt megbízhatóan alátámasztó, teljes szisztematikus szakirodalmi elemzést végezzen.

Az AI-alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálatainak tervezésének minősége, transzparens és standardizált közlése alapvető jelentőségű a tudományos bizonyítékok létrehozásában és értékelésében. Kutatásuk során 24 irányelvet azonosítottak az MI alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálataira vonatkozóan, ezek azonban jelentős heterogenitást mutattak. Egyelőre nincs egyértelmű konszenzusos ajánlás, amely iránymutatást adna az MI alapú orvosi technológiák fejlesztőinek, a klinikai vizsgálatok tervezőinek és kivitelezőknek.

Péntek Márta professzor asszony kitért arra is, hogy a gazdasági és finanszírozási döntésekhez három feltétel együttállása szükséges: magas szintű evidencia a klinikai hatékonyságra, megfelelő költséghatékonyság és elfogadható költségvetési hatás. Pozitív finanszírozói döntés esetén sem automatikus azonban az új egészségügyi technológia valódi sikere és értékteremtése, azaz, hogy használni fogják az új innovatív technológiát és valós egészségjavulás jön létre. Az MI-alapú eszközök esetében különösen nagy kérdés azok elfogadottsága a páciensek oldaláról. Egy 2021-es, 40 év feletti hazai lakossági felmérésben a válaszadók mintegy 54,4%-a választaná a robot-asszisztált műtétet, míg 33,6%-a választaná a MI-alapú radiológiai képelemzést. Úgy tűnik tehát, hogy az elfogadottság egyértelműen technológia- és helyzetfüggő. A döntésben meghatározó tényező volt a digitális egészségműveltség, az életkor azonban nem. A gyakorlati bevezetést további akadályok is nehezíthetik, például otthoni ápolást, gondozást segítő robotok esetén sok esetben a gondozott otthona nem alkalmas arra, hogy egy robot megközelítse vagy biztonságosan mozogjon benne.

Az üzenet mégis előre mutat: az MI itt van – tanuljuk, féljük, használjuk, újratanuljuk, és ez még sokáig így lesz. A technológiák gyorsabban szövik át az életünket, mint ahogyan a tudományos módszerek és bizonyítékok fejlődnek, ezért a multidiszciplináris együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha.

„Valahol utat tévesztettünk” – a tudománykommunikáció mint túlélési feltétel

Dr. Szigeti Gyula Péter, PhD (EKIK MedTech Kutató és Innovációs Központ; Pályázati Iroda vezető) provokatív felütéssel beszélt a tudománykommunikáció súlyáról. Az ipari forradalom óta a kutatás egyre közvetlenebb társadalmi és gazdasági igényeket szolgál ki, a tudás mércéje sokszor a „hasznosság” lett. A 21. század komplex, összefonódó határterületei, mint például a részecskefizika, génsebészet, bionika, hálózatelmélet, azonban új veszélyeket is hoztak: „nagyipari” publikációs kényszert, amely futószalaggá alakíthatja a kutatást.

A probléma következménye egy hatalmas, de sokszor „néma könyvtár”, ami azt jelenti, hogy számos cikk visszhang nélkül marad. Az előadásban elhangzott példák szerint bizonyos területeken a publikációk jelentős része idézetlen marad, miközben a tudomány „hallgatása” teret enged a tévhiteknek, és ha a tudomány nyelve érthetetlen, a döntéshozók is könnyebben elbizonytalanodnak.

Szigeti Gyula szerint a megoldás a hiteles, érthető és hatékony tudománykommunikáció, amely nem luxus, hanem a 21. századi tudomány fenntarthatóságának egyik kulcsa. A kutatóknak is megéri, hiszen a tudományos kommunikáció magasabb számú idézettséget, nagyobb társadalmi bizalmat, gyorsabb innovációs folyamatokat és nem mellesleg, hatékonyabb pályázati előnyt jelentenek.

Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás – eredmények Óbudai Egyetemen

Prof. Dr. Gulácsi László, az MTA Doktora (tudományos rektorhelyettes, Óbudai Egyetem) és Dr. Berek László (könyvtárigazgató, Egyetemi Könyvtár) „Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás; eredmények az Óbudai Egyetemen” című előadásukban az orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás egyetemi eredményeit, valamint publikációs és hivatkozási mutatóit mutatták be.

Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a health és a medical azaz az orvosi, élettani és egészségügyi kutatások és ezek eredményei mennyire fontosak az Óbudai Egyetem kutatási és publikációs portfóliójában és ebben milyen tendenciák látszanak. Vizsgálták ezen kutatások nemzetközi beágyazódottságát és nemzetközi kapcsolatait.

Az Óbudai Egyetem munkatársaitól 2023-2025 között (3 év) megjelent 2809 publikációból mintegy 515 volt orvosi egészség és egészségügyi témájú, míg a 20 233 összes citációból (hivatkozásból) 4335 volt az, amelyet ezek a publikációk kaptak.

Ami ennél is fontosabb egyetemünk számára az a publikációk ’Field Weigheted Citation Impactja FWCI’, ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott kutatás eredményét a hazai és nemzetközi tudományos világ mennyire tartja fontosnak. Ez egy nemzetközileg széles körben használt mutató, amely a tudományos minőséget méri (a magasabb szám a jobb). Ezen mutató szerint az orvosi kutatások interdiszciplinaritás eredményeit közlő publikációk FWCI mutatója jelentősen magasabb volt (2,3), mint az összes publikációk FWCI átlaga (1,7) 2024-ben.

Ezen terület publikáció számosságban jelentősen növekszik, minőségben pedig a felső szegmenst reprezentálja.

Mindez jól jelzi, hogy az egészségügyi fókusz nemcsak jelen van, hanem szignifikáns mérhető hatást is mutat.

A februári EKIK műhely közös üzenete világos: az egészségügyi innovációk (különösen az AI) soha nem látott tempóban érkeznek, miközben a módszertani szigor, az etikai megfelelés, a klinikai és gazdasági evidencia, valamint a közérthető kommunikáció egymásra utalt. „Az „ötlettől a haszonig” vezető út ma már csak úgy járható, ha a technológia, az orvoslás, a közgazdaságtan, a szabályozás és a tudománykommunikáció egy nyelvet kezd beszélni – és ebben a munkában az EKIK szakmai műhelyei hónapról hónapra kézzelfogható kapaszkodókat adnak.” – foglalta össze Dr. habil Zrubka Zsombor, az EKIK főigazgatója, az EKIK műhely szakmai vezetője.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (EKIK) többek között olyan kutatások zajlanak, ahol a mérnöki és matematikai gondolkodás közvetlenül a gyógyítás szolgálatába áll.

Ennek egyik látványos példája egy friss, állatkísérlethez kapcsolódó eredmény: a kutatók algoritmusokkal és egyénre szabott matematikai modellekkel optimalizálták a kemoterápia adagolását, amivel egy agresszív emlőrák-egérmodellben hosszabb túlélést és ritkább gyógyszerrezisztenciát értek el. A most publikált kutatói munka is jól szemlélteti, milyen irányokban erősít az EKIK: adat- és modellalapú döntéstámogatás, orvosbiológiai mérnöki megoldások, személyre szabott terápia, valamint a mérések és algoritmusok összekapcsolása.

Újragondolt kemoterápia

A kemoterápia ma is megkerülhetetlen a daganatos megbetegedések kezelésében, sokszor még műtét után is, hiszen nem mindig távolítható el minden kóros sejt. Miközben a fejlesztések gyakran az új hatóanyagokra fókuszálnak, az adagolás és az ütemezés kérdése kevésbé „innovációs terep”, pedig döntően befolyásolja a kimenetelt.

A klinikai gyakorlatban a legtöbb protokoll a maximálisan tolerálható dózisra (MTD) épül: a beteg számára még elviselhető legnagyobb adagot adják, viszonylag ritkán, tipikusan 10 nap és 4 hét közötti időközökkel. Ez a “hagyományos” forgatókönyv azonban nem számol azzal, hogy az emberek és az állatmodellek között nagy eltérések vannak abban, hogyan bomlik le a gyógyszer a szervezetben (farmakokinetika), és hogyan reagál rá a daganat (farmakodinamika). Az eredmény tehát lehet túl magas toxicitás, kezelésmegszakítás vagy éppen alacsonyabb hatékonyság.

Személyre szabott gyógyítási modell

Az EKIK-ben futó kutatás lényege, hogy a kemoterápiát személyre szabottan optimalizálják. A csapat egy olyan matematikai modellt hozott létre, amely együtt írja le a tumornövekedést, a gyógyszer daganatra gyakorolt hatását (farmakodinamika), és a gyógyszer „útját” a szervezetben (farmakokinetika).

A kulcs az, hogy a modellt mérésekkel „behangolják”, azaz rendszeresen követik a tumor méretét, a kezelésválaszt, és szükséges esetben a gyógyszerszinteket is. Így a modell paraméterei egy adott egyedhez és tumorhoz illeszkednek. Vagyis a tervezés nem átlagos feltételezésekből, hanem egyénre szabott adatokból indul ki.

A személyre szabott modellre építve a kutatók mérnöki és matematikai módszerekkel állítanak össze terápiát. A klasszikus maximum tolerálható dózishoz (MTD) képest gyakrabban (például heti kétszer) adnak kezelést, ugyanakkor jóval kisebb dózisokkal. A cél kettős: fenntartani egy hatékony, de kevésbé „sokkoló” terhelést, és csökkenteni annak esélyét, hogy a daganat „kitanulja” a kezelést, vagyis rezisztencia alakuljon ki.

A most megjelent publikációban bemutatott megközelítés az algoritmus-asszisztált terápiatervezés (Algorithm-assisted therapy design, AATD), amely kétféle stratégiával dolgozik. Az egyik a vérben keringő hatóanyagszint stabilizálására törekszik, a másik előrejelző (modell-prediktív) logikával, az egyedi tumortulajdonságokhoz igazítva optimalizálja a dózist és az időzítést.

Ezt mutatják a kísérletek

A módszert egy klinikailag releváns, agresszív emlőrák-modellben, tripla negatív emlőrákhoz (TNBC) hasonló genetikailag módosított egerekben tesztelték. A vizsgálatok fókuszában a pegilált liposzómális doxorubicin (PLD) állt, amely egy olyan kemoterápiás készítmény, amelynél a dózis és az ütemezés különösen fontos a hatás és a mellékhatások egyensúlya miatt.

Az eredmények egyértelmű irányt mutattak: a személyre szabott, algoritmus által tervezett protokollok mellett az állatok tovább éltek, és a kezelések során kisebb eséllyel jelent meg a gyógyszerrezisztenciára emlékeztető visszaesés. Röviden, ugyanazzal a hatóanyaggal, de okosabban megtervezett adagolással jobb kimenetel érhető el.

Erősödik az EKIK kutatási portfóliója

Az EKIK egyik erőssége, hogy összeköti a műszaki-tudományos eszköztárat a valós társadalmi és egészségügyi kihívásokkal. Ez a projekt is jól példázza, hogyan lesz a matematikai modellből és mérnöki optimalizálásból kézzelfogható, mérhető hatás, vagyis jobb túlélési esély, kevesebb rezisztencia és mindezt adatvezérelt döntésekkel támogatva.

A következő lépés a klinikai alkalmazhatóság felé vezet. A megközelítés azért ígéretes, mert a szükséges adatok (tumorméret, kezelésválasz, gyógyszerszint) ma is mérhetők korszerű képalkotással és laboratóriumi módszerekkel. “A hosszú távú cél egy olyan terápiatervezési keretrendszer, amely a jövőben a személyre szabott onkológiai kezelések biztonságát és hatékonyságát egyszerre erősítheti” – magyarázza Dr. Füredi András, az EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont kutató munkatársa.

“Az Óbudai Egyetem EKIK-ben zajló munka üzenete egyszerű, mégis erős: nemcsak új gyógyszerekre van szükség, hanem arra is, hogy a meglévő terápiákat mérésekre és döntéstámogatási modellekre támaszkodva, személyre szabottan adagoljuk, mert a „jó adag” sokszor nem a „legnagyobb adag”, hanem a legjobban megtervezett” – foglalja össze Dr. habil. Drexler Dániel András, az Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar – Biomatika és Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Intézet egyetemi docense, és az EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont (PHYSCON) Számítógépes Terápiaoptimalizálás Kutatócsoport vezetője.

((Keretes)) Közös együttműködés a daganatterápiában

A kutatásban részt vettek:

• Gyógyszerrezisztencia Kutatócsoport, Molekuláris Élettudományi Intézet, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Budapest, Magyarország.
• Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola (Doctoral College), Budapest, Magyarország.
• Kísérletes Farmakológiai Osztály és Nemzeti Daganatbiológiai Laboratórium, Országos Onkológiai Intézet, Budapest, Magyarország.
• Élettani Szabályozások Kutatóközpont (PhysCon), Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK), Óbudai Egyetem, Budapest, Magyarország.
• Neumann János Informatikai Kar, Óbudai Egyetem, Budapest, Magyarország.
• Szerkezetkutató Központ, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Budapest, Magyarország.
• Rákkutató Központ, Bécsi Orvostudományi Egyetem, Bécs, Ausztria.
• Mikrorendszerek Laboratórium, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, Budapest, Magyarország.

Kamera van, mérleg nincs, mégis percre pontosan látszik, hogyan gyarapodik a „csirkecsapat”. Az MI alapú Birdwatcher projekt az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) Precíziós Gazdálkodási Kutatóközpontjában (PREC_G) zajlik, és már nemzetközi elismerést is hozott, 2. helyezést ért el az EIT Food TeamUp 2025 programban.

Képzeljük el, hogy reggel a baromfi telepen a gondozó végigsétál az ólak mellett. A kérdés ugyanaz, mint mindig: rendben nő-e az állomány, vagy valami hiba csúszott az ellátási folyamatba? Még a mesterséges intelligencia térnyerése előtt ugyanis komplikáltabb volt az állatok egyenkénti megmérése, ami nemcsak a csirkéknek okozott stresszt, hanem a gondozóknak is plusz munkát jelentett. A Birdwatcher megoldással viszont elég ránézni a képernyőre, és a rendszer jelzi, hogyan alakul az állatok súlya.

Egy baromfihizlaló telepen ugyanis a testsúly olyan, mint az autóban a műszerfal, azaz jelzi, hogy jól működik-e a jármű rendszere. Ha a súlygyarapodás eltér a várttól, az lehet takarmányozási, környezeti vagy akár egészségügyi jelzés is, s ha minél előbb derül ki, annál gyorsabban lehet beavatkozni.

Díjat ért az okos madárfigyelés

A Birdwatcher egy MI-alapú baromfi-monitoring projekt, amely az istálló mennyezeti tartószerkezetére erősített kamerákat és egy egyszerű kalibrációs technológiát alkalmaz. A cél nem néhány állat „mintavételes” mérése, hanem a baromfiállomány nagyobb részének folyamatos testsúlybecslése – ±2–5% pontossággal. A megoldás továbbfejlesztése az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ Precíziós Gazdálkodás (PREC_G) Kutatóközpontjában történik.

Dr. habil Angyalné Alexy Márta, egyetemi docens (NIK) és a PREC_G PLF (Precíziós Állattartási Technológiák, Precision Livestock Farming) kutatócsoportjának vezetője, Tóth Gergő, az EKIK tudományos munkatársa, valamint Martin Kralj, üzletfejlesztési szakember részvételével összeállt interdiszciplináris csapat 2. helyezést ért el a 2025-ös EIT Food TeamUp innovációs versenyben közel 400 jelentkező közül és mintegy 25 000 euró díjazásban részesült. A TeamUp-ban ráadásul nemcsak az ötlet számít, hanem annak üzleti megvalósíthatósága is.

“A PREC_G kutatóközpont a digitális technológiák, elsősorban az adattudomány, gyakorlati alkalmazására fókuszál a nagyüzemi élelmiszertermelésben. Az általunk végzett kutatások ezen az interdiszciplináris tudományterületen folynak, ezek közül az egyik a kameraképek és videófelvételek elemzése és ezekből döntéstámogató megoldások fejlesztése a nagyüzemi állattartás számára” — magyarázza Alexy Márta.

Az EKIK, az Óbudai Egyetem „kutatási szíve”, ahol a cél, hogy a tudásból használható innováció szülessen. A kutatóközpontok palettája széles skálán mozog, hiszen a PREC_G mellett többek között robotika (BARK), biotech, egészségügyi közgazdaságtan (HECON), kiberorvosi kompetenciák (KIKOK), élettani szabályozások (PHYSCON), hidrogén- és hibridtechnológiák (H2T), SpaceLab, MedTech, és a fenntarthatóság témája is jelen van.

Mi az az EIT Food TeamUp, és miért nagy szó ott nyerni?

A TeamUp egy 7 hónapos venture-building program, ahol technológiai szakértők és az üzleti szakemberek csapatot építenek, majd a végén szakmai zsűri előtt pitchelnek. 2025-ben több mint 382 projektből választották ki a szerencsés résztvevőket. A jelentkezők között mintegy 40 technológiai szakértő, 69 üzleti szakember vett részt 15 országból, és végül 15 csapat jutott a következő szakaszba. Ezekből választotta ki és díjazta a zsűri az első négy helyezettet.