Az alsó végtagi érszűkület (perifériás artériás betegség) komoly veszélyt jelent a magas vérnyomásos betegekre, és a hagyományos boka-kar index (BKI) mérés – amely a boka és a kar vérnyomásának arányát mutatja – gyakran nem elég érzékeny a betegség korai felismerésére.

A kutatók egy több mint 21 000 fős, magas vérnyomásos betegekből álló magyarországi csoportot vizsgáltak 5 éven keresztül, hogy kiderítsék, az új, alternatív számítási módszerek (például az alacsonyabb bokanyomás használata a magasabb helyett, vagy az erek egyenkénti vizsgálata) pontosabb képet adnak-e a betegek túlélési esélyeiről.

Az eredmények szerint az új módszerrel kétszer annyi érszűkületes beteget találtak (28,3%), mint a hagyományossal (14,4%), és egyértelműen bebizonyosodott, hogy minél több eret érint a probléma, annál magasabb a halálozás kockázata.

Bár az új módszerek több rejtett beteget szűrtek ki, a halálozási kockázat hosszú távú matematikai előrejelzésén csak csekély mértékben (6-11%-kal) javítottak, gyakorlati hasznuk inkább abban rejlik, hogy könnyebben azonosítják azokat a magasabb kockázatú embereket, akiknél érdemes további alaposabb érrendszeri vizsgálatokat végezni.

Kulcsszavak

magas vérnyomás, érszűkület, boka-kar index, halálozási kockázat, szűrővizsgálat

További részletek

Kolossváry, Endre, Tamás Ferenci, Zoltán Járai, and Katalin Farkas. „Alternative ankle–brachial assessments show no significant added value in predicting mortality of hypertensive patients.” Journal of Hypertension 44, no. 4 (2026): 682-690.

Abstract

Background: Peripheral artery disease (PAD), assessed via the ankle–brachial index (ABI), is a recognized form of hypertension-mediated organ damage (HMOD). While alternative ABI calculations have shown improved sensitivity for PAD detection, their prognostic utility in hypertensive populations remains unclear. Methods: In this prospective cohort study of 21875 hypertensive individuals (ERV Study), we compared the prognostic performance of three ABI-based approaches: standard ABI using the higher ankle pressure (ABI-HIGH), ABI using the lower ankle pressure (ABI-LOW), and multivessel ABI scoring (number of vessels with ABI <= 0.90). The primary endpoint was all-cause mortality, assessed over a median follow-up of 5years using interval-censored Cox regression. Results: PAD prevalence was 14.4% using ABI-HIGH and 28.3% using ABI-LOW, with 13.9% of patients identified only by the latter. All PAD definitions were independently associated with mortality. ABI-LOW as a continuous variable demonstrated the strongest association (hazard ratio 1.87; 95% CI, 1.63–2.16). Multivessel ABI showed a dose–response relationship with mortality. However, overall discrimination was modest: time-dependent AUCs ranged from 0.608 to 0.635 for ABI-based models alone. When added to clinical predictors, ABI metrics improved the AUC to a range from 0.763 to 0.780, with added predictive value between 6 and 11%. Conclusion: In hypertensive individuals, ABI-LOW and multivessel scoring identify more PAD cases and are independently associated with mortality. However, their incremental value in mortality risk prediction is limited. Alternative ABI methods may assist in identifying higher risk subgroups warranting further vascular assessment.

Keywords

ankle–brachial index, hypertension, mortality prediction, peripheral artery disease

Az eredeti közlemény elérhető az alábbi linkre kattintva https://doi.org/10.1097/HJH.0000000000004255