AgeTek Innovation: középpontban a technológia által támogatott idősödés

Dr. Haidegger Tamás, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) főigazgatója is előadott az IEEE SA Healthcare 4 részes, mini webinárium-sorozatában, Prof. Dr. Luc de Witte-vel, a Global Alliance of Assistive Technology Organizations (GAATO) elnökével, a hágai Alkalmazott Tudományok egyetemének professzorával közösen. A beszélgetés témája a globális problémának számító idősödés volt.

Az idősödő népesség száma ugyanis megállíthatatlanul növekszik, az egészségügyi és az ápolási rendszerek ezzel nem tudnak lépést tartani. Becslések szerint 2050-re a 65 év felettiek száma világszerte eléri az 1,5 milliárdot (WHO). Nem minden idősödő ember él intézményi környezetben, és nem minden idősödő embernek van családtagja, pedig legtöbjük ugyanúgy rászorul a támogatásra. Ki vagy mi lesz képes betölteni ezt az űrt oly módon, hogy minőségi segítséget nyújtson az idősek igényeihez méltósággal, és biztonságosan? A szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ a WAMIII beszélgetés-sorozatban, amely az IEEE SA Healthcare and Life Science Practice klinikai egészségügyi munkafolyamatának oktatási és ismeretterjesztő programja.

A globális WAMIII virtuális beszélgetéssorozat 2020 márciusában indult azzal a küldetéssel, hogy összefogja és oktassa a klinikusok, egészségügyi szakemberek, szabályozási szakemberek, betegvédők, gyógyszeripari szakemberek és minden más érdekelt fél globális közösségét, akiknek közös érdeke a biztonságos, felelős és validált vezeték nélküli orvosi eszközök biztonságos használata körül kialakított megoldások kifejlesztése, a szabványok elfogadása. Haidegger Tamás előadásában 3 fő kérdést feszegetett, amelyek megválaszolása közelebb hozhat minket egy fenntartható jövőhöz. Vajon milyen módon tudjuk biztosítani az egyenlő hozzáférést a legmagasabb szintű egészségügyi eljárásokhoz és technológiákhoz. Például a sebészrobotok, hiába képesek kisebb invazivítással és nagyobb hatékonysággal operálni, ha több millió dolláros áruk miatt csakis a leggazdagabbak számára elérhetőek. Felelősek vagyunk-e mérnökként a kifejlesztésre kerülő technológiák radikálisan eltérő alkalmazási lehetőségei miatt? Például egy exo-skeleton működhet kiváló rehabilitációs eszközként, mégis a hadsereg mutatja a legnagyobb érdeklődést az alkalmazására. Az elmúlt időszakban kidolgozott etikai és orvostechnikai szabványok elégséges támogatást nyújtanak-e a gyártóknak és fejlesztőknek, hogy valóban a társadalom igényeit és hosszútávú gyarapodását szolgáló technológiákat fejlesszenek? Az orvosi és gyógyászati robotok vonatkozásában különösen nagy jelentősége van ezeknek a kérdéseknek, és az erre adott társadalmi, szabályozói válaszoknak.

Ipari Nap az együttműködés jegyében

A Területi Innovációs Platform kezdeményezés és az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztését célzó EcoAction program égisze alatt Ipari Napot szervezett az Óbudai Egyetemen az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) december 7-én. A nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényen bemutatkoztak az egyetemi karok, a képviselő dékánok és dékánhelyettesek azokat a korábbi jó példákat és kidolgozott szolgáltatás-csomagokat ismertették részletesen, amelyek erősíthetik az ipar és az egyetem közti együttműködést. Az Óbudai Egyetem innovációs ökoszisztémáját és fejlesztési stratégiáját Dr. Haidegger Tamás, az EKIK főigazgatója mutatta be.

https://innovacio.uni-obuda.hu/ipari-nap-az-innovacios-egyuttmukodes-jegyeben-2/

Kiberorvosi szakmai nap az Óbudai Egyetemen

Kiberorvosi Szakmai Napot rendezett az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központjának (KIKOK) nyertes pályázatát megvalósító szervezeti egység, valamint konzorciumi partnerei (3DHISTECH Fejlesztő Kft., ELKH Természettudományi Kutatóközpont). A 2019-1-3-1-KK-2019-00007 azonosítószámú „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutató célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” című projekt célkitűzéseit és eddigi eredményeit mutatták be.

Az Óbudai Egyetemen folyó kibermedicina-kutatások egyik alappillére a 2016–2021 között zajló, Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott tumormodellezés és személyre szabott terápiaoptimalizálás fókuszú „Tamed Cancer” elnevezésű kutatási projekt volt – hangzott el a projektet bemutató sajtótájékoztatón. A 2021 októberében lezárt kutatási projekt az Európai Unió egyik legnagyobb presztízsű, tudományos kiválósági programjának keretében került kiválasztásra. A projektet az Óbudai Egyetemen az Élettani Szabályozások Kutatóközpontja (PhysCon) valósította meg, Prof. Dr. Kovács Levente rektor vezetésével.

A sikeres ERC pályázat révén az egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központja 2020 márciusában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a vállalati innováció és az egyetemi kutató-fejlesztő képesség szinergiáit kihasználva teremtsen új értéket a kiberorvoslás – elsősorban a daganatterápiák és a cukorbetegség különböző területein, tekintetében.

A KIKOK konzorcium, a 3D HISTECH Kft. és az ELKH TTK részvételével a daganatterápiák, a digitális patológia és a cukorbetegek életét segítő technológiák körében végez egyedülálló fejlesztéseket. A KIKOK üzemeltetése és fenntartása az Óbudai Egyetemen stratégiai célja, a konzorciális partnerekkel szorosan együttműködve, kiemelve az egyetem egészségügyi informatikai és mérnöki fókuszterületét – hangsúlyozta Dr. Galambos Péter, a KIKOK igazgatója.

Fókuszterületek

Az ERC kutatási program tematikáját követve a daganatok viselkedésének matematikai modellezése és a „smart terápiás” algoritmusok kidolgozása az egyik fő terület, amelyben a PhysCon csoport kutatói vesznek részt.

A másik kiemelt vállalás a cukorbetegséggel kapcsolatos döntéstámogató technológiák fejlesztése. Ez a kutatási vonal kiterjed egyebek mellett az okos eszközök érzékelőiben rejlő lehetőségek kiaknázására, így például a fizikai aktivitás vércukorszintre gyakorolt hatásának becslésére, illetve olyan felhőalapú technológiák létrehozására, amelyek hatékonyan támogatják az okostelefon alkalmazások mögött dolgozó MI algoritmusok fejlesztését és működtetését.

A digitális patológiai kutatásokban igazán látványos feladatokat végeznek az egyetem kutatói: a virtuális valóság és a robotika eszközeivel támogatják a patológiai leletek minél hatékonyabb feldolgozását.

Konzorciális partnerekkel együttműködve

A KIKOK konzorciális partnerének nevében, a 3DHISTECH Fejlesztő Kft. részéről Dr. Molnár Béla belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a vállalat alapítója és cégvezetője elmondta, hogy a világ első teljes patológiaimetszet-előkészítő és – kiértékelő automatarendszerét fejlesztik ki. A projekt részeként egy rutin tárgylemez festő-fedő automatát egy 3DHISTECH tárgylemez scannerrel kötnek össze. Az automatizációt egy robotkar biztosítja. A robothoz egy kamerával ellátott tárgylemez manipulátort és vezérlőszoftvert fejlesztettek. A rendszerek összehangolt működését egy a 3DHISTECH Kft. által fejlesztett program végzi el. A fejlesztés elérte az engedélyezés szintjét, piaci bemutatása megtörtént. Az Óbudai Egyetem robotikai fejlesztő csoportjával együttműködésben egy olyan tárgylemez manipulációs rendszer is készül, amely a patológiai archívumok digitalizálását támogatja.

A 3DHISTECH támogatja egy teljes sejtek izolálására és molekuláris elemzésére szolgáló laser microdissector-manipulátor-optikai szkenner rendszer fejlesztését is. A fejlesztés részeként szabadalmat nyújtottak be egy különleges, egy-sejtes felvevő és lerakó rendszerre. A rendszer három optikai és fizikai fejlesztést integrál: inverz optikai tárgylemez digitalizáló rendszer, laser microdissector és egy saját fejlesztésű egyes sejtes felvevő lerakó optikai rendszer. A rendszer fejlesztés, prototipizálás és protokoll fejlesztés stádiumában van. A fejlesztés felhasználói a patológia laborok lesznek a tumor heterogenitás molekuláris eltéréseinek a meghatározására, tumor terápia optimalizálására.

A KIKOK másik konzorciális partnerének képviseletében – az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Gyógyszerrezisztencia kutatócsoportjának tudományos munkatársa számolt be a kemoterápiás kezelések optimalizálásának lehetőségéről. Dr. Füredi András elmondta: a rosszindulatú daganatok sikeres terápiája a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. A kezelés egyik alapköve még mindig a kemoterápia, amit a becslések szerint a betegek közel kétharmada kap a betegsége során. A kemoterápia annak ellenére nélkülözhetetlen eszköz, hogy még napjainkban is az „egy méret jó mindenkire” elv alapján alkalmazzák, vagyis az azonos típusú rákkal diagnosztizált betegek azonos protokoll szerint, azonos gyógyszerekkel lesznek kezelve, figyelmen kívül hagyva a jelentős egyéni különbségeket, amik befolyásolhatják a terápia hatékonyságát. A betegek szuboptimális kezelése nem megfelelő terápiás válaszhoz, gyógyszer rezisztencia és komoly mellékhatások kialakulásához vezethet, jelenségekhez, amik miatt a terápiák a leggyakrabban sikertelenek. „A Kiberorvosi Kompetencia Központ egyik fő célkitűzése éppen a kemoterápiás kezelések egyénre szabása számítógép-asszisztált terápiaoptimalizálással és preklinikai állatkísérletekkel. Munkánk során olyan génmódosított egér emlő tumor modelleket használunk, melyek nagyban hasonlítanak az emberekben azonosított örökletes mellrákhoz: ugyanannak a génhibának (Brca1) eredményeként alakulnak ki, kezdetben ugyanolyan jól reagálnak a kemoterápiás kezelésekre, azonban rövid idő alatt pont ugyanazokkal a mechanizmusokkal válnak érzéketlenné azokra. Ezekben az egerekben a hagyományos kemoterápiás protokollok ugyanúgy elbuknak egy idő után, mint a betegekben, így a cél olyan egyedre szabott kezelési tervek elkészítése, amelyek lehetőleg meghosszabbítják az állatok életét vagy akár meg is gyógyítják őket. Ehhez folyamatosan, napról napra adatokat gyűjtünk a kísérleti egerekből (daganat mérete, egér testtömege, a kezelés hatása, a gyógyszerek mennyisége a vérben stb.), amiket felhasználunk az algoritmus-alapú terápiageneráláshoz.” fogalmazott Dr. Füredi András, majd hozzátette: az eddigi eredmények alapján ez az újszerű megközelítés sikeres lehet, ha a fontos biológiai paramétereket megfelelően tudják mérni. Kimutatták, hogy az egyedre szabott kezelések átlagosan 70 %-kal hosszabbítják meg a túlélést a hagyományos terápiával szemben.

Dr. Galambos Péter igazgató kiemelte, hogy a KIKOK nem csak a támogatási időszakra vonatozó K+F célok megvalósításán dolgozik, hanem konzorciumon kívüli vállalatok igényei mentén is végez fejlesztéseket. Piaci K+F szolgáltatói minőségében az Óbudai Egyetem részt vesz többek között levegőtisztaság vizsgáló műszer fejlesztésében, és egy robottal támogatott gerincsebészeti rendszer kifejlesztésében is.

Az eredmények piacosítása

„A KIKOK fenntartható működésének érdekében az eredmények piaci hasznosítását is szem előtt tartjuk. A megvalósult fejlesztések egy részét hasznosító vállalkozásokon, „spin-off” cégeken keresztül visszük a piacra, amely modell a hazai egyetemi világban csak az utóbbi időben kezdett kifejlődni. A kiberorvosi területen, az Óbudai Egyetem vezető szerepet játszik a jó gyakorlatok kialakításában.” hangsúlyozta a központ vezetője.

A Szakmai Nap részletes programja az alábbi linken érhető el.
Megvalósítás időtartama: 2020.03.01. – 2024.02.28
Megítélt támogatás: 2.390.022.118 Ft
A konzorciumvezető támogatási összege: 909.335.977 Ft

EIT HEI

Az EKIK és a Neumann János Informatikai Kar (NIK), mint szakmai megvalósító, sikeresen pályázott egy európai  konzorciummal, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) „Felsőoktatási Intézeti Kezdeményezések” elnevezésű programjára az EcoAction elnevezésű projekttel.

„Nagyon örülök neki, sokat dolgoztunk a siker érdekében, és végül egy olyan szakmai programot állítottunk össze, amelyik támogatja a más sikeresen elindított Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma fejlesztését, a vállalati kapcsolatépítést, és az Óbudai Egyetem tudományos és innovációs parkjaira vonatkozó előkészítő és megvalósító munkálatokat egyaránt. Stratégiai partnerünk, a szombathelyi Pannon Gazdasági Hálózat (PBN) a konzorcium összeállításában és a pályázat előkészítésében biztosított rendkívüli szakmai támogatást. Az Óbudai Egyetem a vállalkozóvá válás oktatásán túl elvállalta a projekt eredményeinek kommunikációját is, ami intézményünk nemzetközi láthatóságát is erősíti. Ez az első EIT HEI pályázat, amit elnyertünk, hatalmas siker, külön köszönet Gedeon Tímeának, az EKIK Innovációs Irodavezetőjének, aki a projektmenedzsere az egész pályázatnak, és oroszlánrészt vállalt az előkészítésben is.” – méltatta Dr. Eigner György, a NIK dékánja a kimagasló eredményt.

„Ez a pályázat is illeszkedik azokhoz a folyamatokhoz, amelyek elindultak az NKFIH által támogatott EIÖ – ÖKO1 pályázatban, és folytatódtak az ÖKO2 Innovációs Ökoszisztéma projektjeinkben, így nagyon örülünk, hogy partnereinkkel, a főpályázó finn SeAMK – Seinäjoki University of Applied Sciences egyetemmel és a magyar Pannon Gazdasági Hálózattal (PBN) együttműködésben sikerült nyernünk. Közösen dolgozhatunk a vállalkozói egyetemmé válás és az innovációs ökoszisztéma eredményeinek kiteljesítése érdekében. Az első célkitűzés, hogy a partner egyetemeken meglévő innovációs ökoszisztémák módszertanát kölcsönösen megosszuk a konzorciumon belül.” – fogalmazott Gedeon Tímea.

A több mint 270 szervezetből álló hálózathoz csatlakozva a kiválasztott partnerek részt vesznek az EIT felsőoktatási intézményi kezdeményezésében, amelynek célja, hogy az oktatási intézményeket szakértelemmel, finanszírozással és az EIT innovációs ökoszisztémájához való hozzáféréssel támogassa. A program eddig mintegy 50 projektnek nyújtott finanszírozást. Az EIT felsőoktatási intézményi kezdeményezésének (HEI) célja, hogy fellendítse az európai innovációt a felsőoktatásban, támogassa a fenntarthatóbb, digitális és versenyképesebb Európa felé történő kettős átmenetet.

A projekt megvalósítási időszaka: 2022. július – 2024. június

Az EIT

Az EIT erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és segíti a vállalkozói tehetségeket a fenntartható növekedés és a szakképzett munkaerő megteremtése érdekében ipart és szakképzett munkaerőt Európában. Az EIT szerves része a Horizont Európa, az EU Kutatási és Innovációs keretprogramjainak. Az intézet támogatja a dinamikus pán-Európai partnerségeket, az EIT tudás- és innovációs közösségeket, a vezető vállalatok, kutatólaboratóriumok és egyetemek között.

Megkezdődött a jubileumi IEEE ICCC konferencia

Izland fővárosa, Reykjavík ad otthont az IEEE nemzetközi mérnökszervezet 10. ICCC (International Conference on Computational Cybernetics and Cyber-Medical Systems) jubileumi konferenciájának, amelynek nemcsak résztvevője, hanem az Izlandi Egyetemmel karöltve társszervezője is az Óbudai Egyetem az IEEE Hungary Section-el és a Magyar Fuzzy Társasággal közösen. A konferencia tematikája a kibernetika és kibermedicina mellett kiterjed ezen diszciplínák társadalmi és gazdasági vonatkozásaira is.

A konferencia első napján világhírű kutatók plenáris előadásaival indul a szakmai program. Prof. Bokor József (ELKH SZTAKI, Magyarország), Prof. Mo Jamshidi (The University of Texas at San Antonio, USA) és Prof. Oussama Khatib (Stanford University,  USA) előadásai az irányításelmélet, a kiberfizikai rendszerek és a robotika izgalmas, új eredményeibe adnak betekintést.

Az Óbudai Egyetemet népes szakmai delegáció képviseli a július 6-9 között zajló konferencián. Kollégáink számos érdekes előadást tartanak, amelyekről a későbbiekben beszámolunk.

Az IEEE Hungary Section vezetője Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Az egyesület célja összefogni a hazai műszaki és interdiszciplináris tudományos közösséget folyamatosan táplálva az aktív nemzetközi együttműködéseket.

Részletek: http://conf.uni-obuda.hu/iccc2022/

Óbudai Egyetem startup csapatai a legjobbak között!


Befektetők előtt mutatkozik be a Hungarian Startup University (HSUP) program második évének 20 legígéretesebb projektje. A szakértői testületnek nem volt könnyű dolga, amikor közel 200, jobbnál jobb projekt közül kellett kiválasztania a kiemelkedően innovatív, piacképes kezdeményezéseket.

A Kápolásnyéken tartott „Demo Day”-en az Óbudai Egyetem három startup csapatának – FilaMass, MotivApp és Agilis Prés – is szurkolhatunk július 13-án. A 3 perces pitchek után a zsűri szakmai felajánlásokkal is díjazhatja a projekteket. Az értékelésénél többek között fontos szempont lesz az adott projekt újdonságtartalma, a piaci potenciálja, illetve, hogy mennyire hatékonyan reagál egy adott problémára, a csapatkohézió, a megvalósításra való érettség. A 3D-nyomtatási technológiákat tovább fejlesztő FilaMass csapatnak az Óbudai Egyetem is bizalmat szavazott, a közelmúltban együttműködési és technológia transzfer megállapodást írtak alá. Az egyetem ezzel országos összehasonlításban is minőségi szintet lépett a hallgatói innovációk megvalósításának támogatásában.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kezdeményezésére, az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakmai támogatásával két évvel ezelőtt, 2020-ban indította el HSUP programját. Magyarország első felsőoktatási startup képzéséhez 21 egyetem – köztük az Óbudai Egyetem is – csatlakozott. A 2021/2022 tanév első HSUP félévét már 27 egyetem 4000 hallgatója kezdte el. A második félévben összesen 189 piacilag validált, inkubációra alkalmas projektet választottak ki, ebből 6 csapat projektfelelőse az Óbudai Egyetem hallgatója. A gyakorlatorientált startup képzés hallgatóinak munkáját mentorok segítik és felügyelik. Az Óbudai Egyetemen az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ Innovációs Irodája koordinálja a programot, a pitchre való sikeres felkészülés érdekében még kommunikációs tréninget is szervezett a HSUP hallgatóknak.

A Demo Day zárásaként a startup csapatok az NKFIH meghívására az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) fesztivál első napjának vendégei. A minden évben több ezreket vonzó rendezvényen az NKFIH egyedi installációval és izgalmas programokkal jelenik meg.

Gratulálunk az Óbudai Egyetem csapatainak, sok sikert kívánunk a pitchez, és az eredményről is beszámolunk!

Képvezérelt beavatkozási robotika: jelen, jövő

Az Óbudai Egyetemen működő Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) főigazgatója – Dr. Haidegger Tamás – nevével is fémjelzett publikáció jelent meg a rangos IEEE Xplore magazinban, a képvezérelt beavatkozási robotika témában. A cikk célja, hogy egyrészt átfogó képet adjon a tudomány jelenlegi állásáról, támogassa a jövőbeli rendszerfejlesztőket, és megkönnyítse a tudományos kutatásból az alkalmazott klinikai technológiafejlesztésbe való átültetést.

https://ieeexplore.ieee.org/document/9777771/authors#authors

#ekik;#haideggertamas; obudaiegyetem; #ieeeexplore; #robotika

Mesterséges intelligencia a felsőoktatásban

Az Óbudai Egyetem az első között csatlakozott a Digitális Jólét Program Mesterséges Intelligencia (MI) Egyetemi Nagyköveti Hálózatához, amelyben jelentős szerepet kapnak az egyetemi mesterséges intelligencia fókuszú kutatások, képzések. Egy most megjelent kiadványban részletesen bemutatkozik egyetemünk MI Nagykövete – Dr. Eigner György, a Neumann János Informatikai Kar megbízott dékánja – az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK), illetve a különböző kutatóközpontokban zajló, egyedülálló MI projektek.  A színvonalas kiadvány az alábbi linken érhető el:
https://digitalisjoletprogram.hu/hu/kiadvanyaink

BOSCH ECB Academy 2022

Dr. Haidegger Tamás, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) főigazgatója is meghívott előadója volt a BOSCH ECB Academy 2022 rendezvénysorozatnak, amelynek célja a szakmai ismeretek bővítése, a kapcsolat-építési lehetőségek megteremtése és más szakterületek munkájának bemutatása.

Az EKIK vezetője előadásában hangsúlyozta: a szélsőséges globalizáció, a nyugati világ háborúja és a COVID-19 együttesen soha nem látott kihívást jelentenek az emberiség számára. A XXI. században a mérnökök folyamatosan új kihívásoknak néznek elébe, és új megoldásokat kell találniuk. Különösen az intelligens rendszerek és a robotika segíthetik az újraszerveződő ellátási láncokat, az Ipar 4.0-ra való átállást és a társadalmi integrációt. A lehetséges technológia által vezérelt megoldások közé tartoznak a szerviz robotok, a beltéri és kültéri felügyeleti és fertőtlenítő robotok, a megfelelőséget felügyelő robotok és a kézbesítési-önkiszolgáló platformszolgáltatások megjelenése.

„További jelentős eredményeket tudunk felmutatni a mikro- és nano-robotika automatizálásában, valamint a laboratóriumi, Mesterséges Intelligencia-alapú fejlesztésekben, amelyeknek kiemelkedő szerepe lehet a katasztrófahelyzetek leküzdésében is.” – fogalmazott Dr. Haidegger Tamás.

Az előadás kitért a robotika és az automatizálás etikai vonatkozásaira mind a vészhelyzetben, mind a járványok utáni világban, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2015-ös Fenntartható Fejlődési Céljaira is. Joggal várhatjuk a jövő autonóm rendszereitől, hogy a környezettudatosság és az etikai normák betartása mellett a fenntarthatóságot is szem előtt tartsák.

Jani Kinga

Magyarósi Csaba az Óbudai Egyetemen

Az Óbudai Egyetem vendége volt Magyarósi Csaba, az egyik legnépszerűbb videós. Megmutattuk neki a Bejczy Antal iRobottechnikai Központot, az IT Evolúció kiállítást, és még a tetőtéren is jártunk. Az alábbi linken tekinthetitek meg a látogatásról készült hangulatos filmet.